A Kő-hegy rejtelmes faragásai

Biatorbágy nemcsak a Matuska Szilveszter által 1931-ben elkövetett hídrobbantásról “nevezetes”, hanem a tőle délkeletre emelkedő Kő-hegyről is.

A település környezetében lévő sasbércek döntően miocén korú üledékes kőzetekből állnak. Ilyen a bádeni korú “lajtamészkő” és a rétegsorban felette elhelyezkedő ún. “szarmata durvamészkő”.
Az imént említett képződményekből épül fel a Biatorbágytól délkeleti irányban elhelyezkedő Kő-hegy (Kő-orr) 301 m magas, tektonikusan kiemelkedett sasbérce is. A hegy déli felén, a piros színű turistaúton közlekedve bizarr formájú és látványos sziklapiramisok közé érhetünk (Hármas- és Négyes-szikla). Ezek alá lemászva már tábla hívja fel a figyelmet, hogy a “Biatorbágyi Kaptárkövek Helyi Természetvédelmi Területen” járunk.
A miocén korú üledékes kőzetek keménysége és cementáltsága helyről-helyre, rétegről-rétegre változik. A külső erők (pl. a víz különféle “halmazállapotai”, a szél) a keményebb részeket nem tudták olyannyira lepusztítani, elhordani, mint a puhább részeket. Így jöttek létre az idők során ezek a rendkívül tagolt sziklacsoportok.
A fotón is látszik, hogy a kőzettornyokba valakik, valamikor, valamilyen szándékkal különféle méretű fülkéket faragtak. A kutatókat már régóta foglalkoztatja a fülkék eredete, de megnyugtató válasz a mai napig sem született. Valószínűleg több ezer éve élt népcsoportok kultikus céllal (pl. bálványok “tárolása”) faragták ki a fülkéket. Egy másik elmélet szerint méhcsaládokat tartottak a fülkékben, innen jön a kaptárkő elnevezés is (ez azonban nem valószínű).
A Kő-hegyen összesen 10 darab fülke lelhető fel.
Nem messze innen található a Nyakas-kő is, amelyről itt olvashat!

A kaptárfülkék helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt